David Astle
The Babylonian Woe

XIV. FEJEZET
EMBER TERVEZ, ISTEN VÉGEZ

Egy Világról és világuralomról beszélvén, elénk tör hát egy látomás a messzi múltból, egy másik kor kisebb világának megkaparintására tett erőfeszítésekről.  A széttört oszlopokon, repedt vázákon, néhány nemesfém érmén, azok másolatain és a múlt legjobbjainak maroknyi írásán kívül alig maradt emlék e régi időről.

A szétszórt törmelékek és szüntelen háborúkban felemésztett ember milliók maradványai mögött ott lebeg az Athén és Peiraieus irodaházaiban feljegyzéseik között matató fél-görögök nagy álma.  Világosan látható emberük, Periklész képe, amint irányításuk alatt a „nagy” háború terveit szövögeti, hogy az által pénzügyi hatalmuk a teljes görög élettérre kiterjedhessen — és, ha minden jól megy, talán az egész világra is és valóra válhat lázas elméik ármánykodásának célja, az Egy Világ.

Klearchos és az ie. 432-es és 415-ös rendelet után az Athéni Birodalom teljesen a bankárok markába került.  E két rendelet megtiltotta, hogy az athéni szövetségesek attikaitól eltérő pénzalapot használjanak és ezüstérméket verjenek.  Rendelet kötelezte a szövetségeseket, hogy hajók helyett ezüstöt adjanak és ez teljesen kimerítette tartalékaikat.  Amikor elfogyott az ezüst, kénytelenek voltak Peiraieusba menni és a „nagy” bankároktól pénzt kérni.  Amit kaptak, az csakis főkönyvi jóváírás lehetett.

A tervek szerint, a háború a bankárok kezére juttatta volna Görögországot és minden más területet, amit rajta keresztül elérhetnek.  Colchistól(1) Illíriáig semmi sem virágozhatna az ő beleegyezésük nélkül.  Athén és szövetségesei lettek volna az eszközök, melyek elpusztítják Spárta peloponnészoszi egyeduralmát, ami már oly régóta gátat vetett terjeszkedésüknek.  Peloponnészosz büszke dór arisztokráciáját mind kiirtják majd — amint ezt azóta is oly sokszor megtették.  Biztosítva lesz uralomra kiválasztott népkénti jövőjük, hacsak nem számítjuk velük egyenrangúnak Athén nyomorult politikai bajkeverőit.  Mindörökre eltűnik majd Lakónia vas- és bőrpénze, ami fölött nem volt hatalmuk, mert tiltva volt külföldi házalók és üzletemberek tevékenysége.

Tehát elkezdődhetett a háború, melyből a bankárok-nak csakis jó származhatott.  A háború nyomása alatt, Spárta idősödő királya, Archidamos, Periklész bizalmas barátja, titokban elfogadta a pénzemberek feltételeit és megengedte, hogy kölcsöneiket forgalmazzák és magán személyek nemesfémet birtokoljanak.

Azonban már akkor is igaz volt, hogy még legjobb tervek is kudarcba fulladhatnak.  Meghiúsult a nagy álom és még ha létrejött is valami pénz közöspiachoz hasonló, az nem az eredeti terv eredménye volt.  Etiópiából kiinduló járvány terjedt el, ami ie. 427-ben különösen súlyos csapást mért Athénra.  300 lovag és 4.400 páncélos hoplitész halt meg.  Az égből jött csapás még nagyobb pusztítást végzett a nők, kézművesek és rabszolgák körében.  Nemcsak a nagyszerű athéni hadsereg vált harcképtelenné, de az egész polgárháborús gépezet is.  Mindenkit utolért a betegség és a halál és a trapezitae és rabszolgája együtt égett el a halotti máglyán.  A tűz lángjai közt a pénzhatalom tervének nagy része is füstbe ment.

A „Nagy Peloponnészoszi Háború,” a kor kicsinyített „világháborúja,” ugyanúgy darabokra szaggatta az élet rendjét, mint századunk két nagy háborúja.  De végkifejletében mégsem tudta elérni kitervelői végső célját.

A végtelenség ősi rend felbomlása óta eltelt röpke pillanataiban Isten látszólag egyre jobban eltávolodott az emberiségtől, mi most vezető nélkül bolyong az idő bizonytalan útján.  Mindez, valamikor az egyiptomi királyság hykszoszok előtti összeomlásával és Ibi-Sin, úri király sémiták nyomása miatti elbukásával kezdődött.

Az ókori emberről és pénzéről ránk maradt szakadozott törmelékek közt csak az Egy Világ körvonala némileg világos.  A zűrzavar szövedékéből mindjobban elénk tűnik a minta, mit az élettől elszakadt pénzemberek alakítottak ki, gondolva, ők jobban ismerik az embert és az életet. És a hatalmukban tartott pénz nemzetközi mivolta alapján azzal áltatták magukat, hogy most ők emelkednek a fellegekbe és lesznek mindenek tervezői és adói.

Kincstáraik falai közt számítgató eme titkos osztályok azt képzelték, még egy lépés és mindörökre az istenkirályok trónjára ülhetnek.  Az Egyesült Nemzetek Bankrendszere, a Nemzetközi Fejlesztési Bank (Világbank) felállítása és a nemzetközi kereskedelmi egyenlegek főkönyvi jóváírással való rendezésének teljes bevezetése valóban azt a képzetet kelthette bennük, hogy ők uralják a emberiség tevékenységét, a háborút és a békét.  A hosszú évek tervezgetéséből és várakozásából eredő diadalukat tekintve joggal mondhatnák, hogy a Világuralomhoz vezető hosszú út végéhez értek.  A kérdés csupán az, hogy végül is ki lesz az uralkodó ?

Számukra máris világos lehet a keserű igazság, hogy soha sem lesz övék az ígéret földje, pedig talán már meg is pillantották.  Bizonyára ők is látják, hogy ugyanahhoz a küszöbhöz érkeztek mint az indo-európai népek, ha nem éppen az egész emberiség.  Az idő végtelenségének örvényei kavarognak e küszöbön túl — ahol a hiábavaló képzelgéseik ostobaságában leledző pénzváltók Világ Királyságának kellett volna lennie.  Az indo-európai ember tehetsége által valóságra álmodott fegyvereket e titkos szövetség ügynökei a világ más fajainak is átadták.  Ezen, Isten felé törő, irigységgel teli fajok most megvető gúnnyal figyelik a sírjuk felé támolygó indo-európaiakat — pusztuljon aki nem életre való !

De még ha valóra is válna ezen Egy Világ, mi lesz a Nemzetközi Pénzhatalommal és a pénzváltók világbirodalomról szóló álmával?  Mi lesz velük, ha eltűnik az indo-európai, ki akaratlan hordozójuk és védelmezőjük volt?  Mert, hacsak valami rendkívüli nem történik, el fog tűnni és valaki más lép a helyére, mint a világ vezetője.

A kínaiak például jelentős követelők lehetnek e versengésben.  Ha választás vagy erőszak útján ők jutnának a trónra, nem valószínű, hogy eltűrnék e pénzügyi magot, melyből az indó-európai világot kínzó gonoszság szálai erednek.  Mint ahogy birodalmuk hosszú történelme során sem tűrték el őket.

Azonban nem kétséges, hogy csak kevés marad meg, ha egyáltalán valami.  Még ha világunk meg is menekülne a teljes pusztulástól, a rohadás dögvésze után újra csak szétszórt oszlopok, omladozó beton, hamuvá égett papír és mindent elborító romok maradnának.  Mind e kavargás rövidéletű és enyésző emlékei csupán halvány árnyakká lesznek a felgyülemlő porban.







VÉGE







És jöve egy a hét angyal közül, a kinél hét pohár vala és szóla velem, mondván nékem :  Jövel és megmutatom néked a nagy paráznának kárhoztatását, a ki a vizen ül;  A kivel paráználkodnak a föld királyai.  És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel


És az ő homlokára egy név vala írva :  Titok;  a nagy babilon, a paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja


És mondá nékem :  A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek


És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain


És siratják őt és jajgatnak ő rajta a föld királyai, a kik vele paráználkodtak és dobzódtak mikor az ő égésének füstjét látják


hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság !  És minden hajósmester és a hajókon levők mind, a sokaság és az evezők és valakik a tengeren kereskednek, távol állának


És port hányván az ő fejükre, kiáltának sírván ezt mondván :  Jaj! Jaj! az a nagy város, a melyben meggazdagodott mindenki, a kinek hajói voltak a tengeren, annak drágaságaiból, hogy elpusztult egy órában !



BIBLIOGRAPHY



Albright, W.F. The Amarna Letters from Palestine. 1966.
Allegro, M. The Chosen People. London. 1972.
__________ The Sacred Mushroom and the Cross. 1970.
Anderson, Adam, An Historical and chronological deduction of the Origin of Commerce. Four Vols.. London. 1789.
Anderson, Benjamin, The Value of Money. New York. 1926.
Andreades. A. History of Greek Public Finance. 1933.
__________ Annales D'Histoire Economique et Sociale. (Les Finances de Guerre d'Alexandre Le Grand). Paris. 1929.
___________ History of the Bank of England. (reprint)
Andrewes, A. The Greeks. London. 1967.
Aristotle. The Ethics
_______ Oeconomeia
Arnold, Arthur Z. Banks, Credit, and Money, in Soviet Russia. Columbia.
Arrianus, Flavius, Anabasis Alexandri.
Ashley, William, Economic Organization of England. 1933.


Babelon, Ernest, Les Origines de la Monnaie. Paris. 1897.
Badinel, James, Trade in Slaves (1842). reprint. New York.
Bakewell, Paul, What are we using for Money? 1952.
Bamm, Peter, Alexander the Great, Power as Destiny. 1968.
Banerjee. N.C. Economic Life and Progress in Ancient India.
Baring, Frances, Observations on the Establishment of the Bank of England. New York. 1968.
Boeckh, Augustus, Public Economy of Athens. London, 1828.
Bolin, Sture, State Currency in the Roman Empire. 1958.
Breasted, John, A History of Egypt. New York, 1956.
Bright, John, A History of Israel. London, 1960.
Burns, A.R. Money and Monetary Policy in Early Times. 1927
_________ Pericles and Athens. London, 1948.
Burton, Richard F. The Gold Mines of Midian.  1878.
Bury, J.B. A History of Greece. New York, 1900


Cambridge. Cambridge Ancient History.
_________ Cambridge Economic History.
Canney, M.A. Ancient Conception of Kingship. London. 1933.
Canot, Theodore, Adventures of an African Slaver.  1928.
Carr, Guy, Pawns in the Game. Omni, 1955.
Carson, R.A.G. Coins, Ancient, Medieval, and Modern. 1962.
Cassel, Sir Ernest, Lloyd's Bank in the History of English Banking. 1968.
Cassel, Gustav, The Downfall of the Gold Standard. 1968.
Chadwick, John, The Decipherment of Linear "B". 1958.
______ The Chinese Repository (Memorials to the Emperor; ii, p. 279; xv, p. 211; xx, p. 290; re. money and circulation).
Church, A.J. Carthage. New York, 1914.
Cicero, Marcus T. Orationes.
Clapham, John H. History of the Bank of England. 1944.
_______________ Concise Economic History of Britain. 1951.
Colbourne, Maurice, The Meaning of Social Credit.  1933.
________________ Unemployment or War.  New York, 1928.


Dalseme, Monnaie, Histoire de l'Or, de l'Argent, et du Papier. 1970.
Dawson, Christopher. Age of the Gods. London. 1928.
Del Mar, Alexander, Money and Civilization. London, 1886.
______________ History of Monetary Systems. London, 1886.
_____________ History of Money in Ancient Countries. 1885.
_____________ The Science of Money. London, 1886.
___________ Barbara Villiers or a History of Monetary Crimes.
______________ The Middle Ages Revisited. New York, 1900.
______________ History of Money in America. London, 1899.
Desroches-Noblecourst, Christiane, Tutankamen. 1963.
Dimont, Max., Jews, God and History. New York, 1962.
Douglas, C.H. The Monopoly of Credit. Omni, 1970.
Driver, G.R. Ancient Codes and Laws of the Near East. 1952.
Dunbar, C.F. Bank of Venice. Quarterly Journal of Economics.  1892.
_________ Theory and History of Banking. New York. 1891.


Einzig, Paul, Primitive Money. London, 1949.
Elsom, John R. Lightning over the Treasury Building. 1941.
Engell, J. Studies in Divine Kingship in the Ancient Near East.
Evans, A. The Palace of Minos IV. 4 Vols. London, 1921.


Fisher, Irving, The Purchasing Power of Money. 1920.
Fisk, Harvey E. English Public Finance. New York, 1920.
Flinders-Petrie. W.M. A History of Egypt. London. 1897.
Fortune, Thomas E.F. History and Charter of the Bank of England. 1805.
Frankfurt, F. Kingship and the Gods. New York, 1948.
Freeman, Kathleen, Work and Life of Solon. London. 1926.


Gadd, C.J. Ideas of Divine Rule in the Ancient Near East.
Gardner. History of Ancient Coinage.
Gaster, T.H. Divine Kingship in the Ancient Near East.
Gordon, Cyrus H. Ugaritic Literature. Rome, 1949.
Goulevitch, Arsene de, Czarism and Revolution. Omni, 1962.
Grant, Michael. From Imperium to Auctoritas. 1969.
Grem, June, The Money Manipulators. Enterprise, 1971.
Green, John R. A Short History of the English People. 1936.
Griffith, G.T. The Mercenaries of the Hellenistic World. 1968.
Groseclose, Elgin, Money, The Human Conflict. 1934.
______________ Money and Man. New York, 1961.
Grote, George, Greece. London. 1846-1856.
Guiseppe, John, The Bank of England. Chicago, 1966.
Guizot, F.P.G. The History of Civilization reprint. 1974.
________ Histoire de la Revolution d'Angleterre, Paris, 1854.


Haeberlin, E.J. Aes Grave. Frankfurt, 1910.
Hammond, Bray, and the staff of the Board of Governors of the Federal Reserve System, The Federal Reserve System.
Hargreaves, E.L. The National Debt. London, 1965.
Harper. Harpers Dictionary of Classical Literature and Antiquities.  1965.
Hattersley, C.M. Wealth, Want, and War. London, 1933.
Hasebroek, Johannes, Trade and Politics in Ancient Greece.
Hawkes, Jacquetta, Dawn of the Gods. New York, 1968.
_____________ Prehistory and the beginnings of Civilization.
Hawtrey, R.G. The Art of Central Banking. London. 1965.
Heichelheim, Fritz, An Ancient Economic History. 1958-1970.
Henderson, Fred, Money Power and Human Life. 1932.
Herodotus. The Histories.
Hirmer, Max. Greek Coins. London. 1968.
Historical sketch of the Paper Money of the American Colonies. 1969.
Hobbs, Franklin, Gold the Real Ruler of the World. 1943.
Homer. The Odyssey.
______ The Iliad
Humboldt, Alexander, The Fluctuations of Gold. 1900.
Huskinson, Thomas W. The Bank of England's Charters—The Cause of Social Distress. London, 1912.


Jacob, William, An Historical Enquiry into the Production and Consumption of the Precious Metals. Philadelphia, 1832
Jain, LC. Indigenous Banking in India. London, 1929.
Jastrow, M. The Civilization of Babylonia and Assyria. 1915.
Jevons, William S. Money and the Mechanism of Exchange.
______________ A serious fall in the price of Gold ascertained and its Social Effects set forth. London, 1863.
Jewish Universal Encyclopedia.
Johns, C.H.W. Assyrian Doomsday Book.
___________ The oldest Code of Laws in the World, Hammurabai.  1903.


Kemp, William, Precious Metals as Money. London, 1923.
Kenan, H.S. Federal Reserve Bank. Ocala, Florida, 1967.
Keynes, John M. General Theory of Employment, Interest and Money.
_____________ How to Pay for the War. New York, 1940.
King, Leonard W. A History of Babylon. London, 1915.
Kingston-Higgins, A. A Survey of Primitive Money.  1949.
Knies, Carl, Geld und Kredit Vol. I of "Das Geld". 1888.
Knupfer, George, The Struggle for World Power. 1963.
Kraay, Colin M. Greek Coins. London, 1968.
_________ A reply (to W.P. Wallace) Numismatic Chronicle, P. 417. 1962.
Kraeling, Emil G. Aram and Israel. Columbia, 1918.
Kramer, S.N. Sumerian Mythology. (Translation of the Epic of Enmerkar of Uruk). Philadelphia. 1944.


Laum. B. On the Origins of Money. Jena. 1924.
Lenormant, Francois. La Monnaie dans l'Antiquite. 1878.
Lewis. A.B. Melanesian Shell Money in Field Museum Collections. 1929.
Lichtheim. M. The High Steward Akhamenru. 1948.
Livius. Titus. Early History of Rome. Chicago, 1929.
Locke. John. Several papers relating to Money and Interest and Trade. (1696); Reprint: New York. 1968.
Lot, Ferdinand. End of the Ancient World. New York. 1939.


Macpherson, D. Annals of Commerce. 4 Vols. (contains: The New Fashioned Goldsmiths.). London, 1805.
Madden, F.W. Coins of the Jews. London, 1881.
______ History of Jewish Coinage. Reprint. New York. 1967.
Mallowan, M.E.L. Kingship and the Gods. London, 1947.
Malthus, Thomas R. Measure of Value. New York, 1968.
_________________ On Population.
Mansueli, Guido, Etruria and Early Rome. London, 1966.
Marco Polo. The Travels of Marco Polo. Yule Edn. 1969.
Marquardt, Joachim, Manuel Des Antiquites Rornaines, De l'Organization Financiere, Tome X. Paris, 1888.
Marshall, John, Mohenjo-Daro London, 1931.
Maspero, G. The Dawn of Civilization. London, 1894.
Mattingly, Harold, Roman Coins. London, 1923.
McCulloch, John R. Old and scarce tracts on Paper Currency and Banking. London, 1857.
_________________ Selection of scarce and valuable tracts on Money and Metallic Currency. Reprint, London, 1933.
McKay, E.J.H. Further Excavations at Mohenjo-Daro. 1939.
McLeod, H.D. Theory and Practice of Banking. 1892.
Mellaart. James, Catal Huyuk. 1960.
_____________ Catal Huyuk. London, 1967.
Michell, Humphrey, Sparta. Cambridge, 1952.
_______________ The Economics of Ancient Greece. 1946.
Miles, John C. Ancient Codes and Laws of the Near East.
Mises, von, Ludwig, Human Action. Yale, 1949.
Mitchell, Wesley C. A History of the Greenbacks. 1903.
Mommsen, Theodore, Manuel Des Antiquities Romaines.1888
Monroe, A.E. Monetary Theory before Adam Smith. 1923.
Morgan, Victor E. History of Money. London, 1965.


Napoleon III. Julius Caesar. 2 Vols. Translation, 1865.
Neckar. Finances of France. Paris, 1785.
Noonan, John T. The Scholastic Analysis of Usury. 1957.


Oesterly and Robinson. A History of Israel. Oxford, 1932.
Oppenheim, A.F. Letters from Mesopotamia. Chicago, 1967.
Oppenheim, A.L.O. The Golden Garments of the Gods. 1949.
Oxford Classical Dictionary.


Payne, Robert, The Gold of Troy. New York, 1959.
Pearson, Kenneth, The Dorak Affair. London, 1967.
Penetration of Money Economy in Japan, and its Effects upon Social and Political Institutions. London.
Pigott, Stuart, The Dawn of Civilization. New York. 1961.
Pink, Carl, Triumviri Monetales and the Structure of the Coinage of the Roman Empire. 1952.
Plutarch, The Lives.
Plato, The Republic.
____ The Laws.
Pliny, Naturalis Historia.
Polybius.
Postan, M. M. The Rise of a Money Economy. Economic History Revue.
Postlewaythe. Dictionary of Trade and Commerce. 1759.
Potter's Greek Antiquities. London.
Poulsen, F. Delphi. London. 1920.


Quigley, Carroll. Tragedy and Hope. New York. 1966.


Radhakrishnan, Sarvepalli, A Source Book in Indian Philosophy. 1957.
Raynal, Abbé, History of the East and West Indies. 1783.
Reid, Sir Edward J. Japan. London, 1850.
Renfrew, Colin, The Emergence of Civilization. 1972.
Report of a Royal Commission on Banking and Finance. (Brief by Mel Rowatt) Ottawa, 1964.
Ridgeway, William, The Origins of Metallic Currency and Weight Standards. Cambridge. 1892.
Rogers. Thorold, The First Nine Years of the Bank of England. 1887.
_____________ Economic Interpretation of History. 1888.
Rostovtsev. Mikhail I. A Social and Economic History of the Hellenistic World. Oxford. 1941.
Rowatt, Mel, Brief submitted to Royal Commission on Banking and Finance. (In respect to "sophisticated" practices governing creation of so-called "National Debt" in modern-day Canada.) Ottawa, 1964.


Sandars, N.K. The Epic of Gilgamish. London, 1960.
Schlieman, Heinrich, Mycenae. (reprint) New York, 1967.
Sée, Henri, Les Origines Du Capitalism Moderne. 1928.
Seligrnan, C.C. Egypt and Negro Africa. A Study in Divine Kingship. 1934.
Seltsman, Charles, Greek Coins. London, 1933.
Seffert Oscar, A Dictionary of Classical Antiquities. 1904.
Shaw. Theory and Principles of Banking. London, 1930.
Sinclair, History of the English Revolution. London, 1803.
Skousen, Cleon W. The Naked Capitalist. 1970.
Smith, William, History of the Bible. London, Ontario, 1885.
Soddy, Frederick, Wealth, Virtual Wealth, and Debt. Omni.
_____________ Money Versus Man. London, 1931,
Strabo. Geography; (Books: Vl, Vll).
Strachey, John, The Coming Struggle for Power. 1933.
Suetonius, The Twelve Caesars.
Sutherland, Carol Humphrey V. Coinage in Roman Imperial Policy. 1951.
________________ Gold. London, 1959.
Sydenham, Edward, Roman Republican Coinage. 1926.


Tacitus, The Histories.
______ The Annals.
Tamagna, Banking and Finance in China. New York, 1942.
Tawney, R.H. Religion and the Rise of Capitalism. 1926.
Taylour, Lord William, The Mycenaeans. London, 1964.
Thucydides. The Peloponnesian War.
Tooke, Thomas, History of Prices. London. 1838-1857.
Toutain, Jules, Economic Life of the Ancient World. 1930.
Trescott, Paul B. Money, Banking, and Economic Welfare.


Ure, P.N. The Origins of Tyranny. New York. 1922.


Vennard, W. B. Conquest or Consent. Boston, 1963.
Ventris, Michael, Documents in Mycenaean Greek. 1956.
Vickers, Vincent C.  Economic Tribulations. Omni. 1965.
Vissering, G. On Chinese Currency. Leyden, 1877.


Wallace, W. P. The Early Coinage of Athens and Euboia (P.23) Numismatic Chronicle. 1962.
Warmington, B. H.  Carthage. London, 1960.
Warburg, Paul M. The Federal Reserve System: its Origin and Growth.
Watson, M. O. Class Struggle in Ancient Greece. 1947.
Webster, T.B.L. From Mycenae to Homer. London, 1964.
Westerman, William L. Warehousing and Trapezitae Banking in Antiquity: Journal of Economic and Business History. III, pp. 30-54. 1930.
_______ The Slave Systems of Greek and Roman Antiquity: American Philosophical Society, Philadelphia.
White, William C. Jews In Kaifeng. reprint Toronto. 1966.
Wilson, McNair R. God and the Goldsmiths. Omni. 1961.
Woodhead, Geoffrey, Thucydides on the Nature of Power. Harvard, 1970.
Woolley, Charles L. Abraham. London. 1937.
________________ Excavations at Ur. London. 1954.
________________ Ur of the Chaldees. London. 1950.
________________ A Forgotten Kingdom. London. 1953.
________________ The Sumerians. New York, 1965.
________ Prehistory and the Beginnings of Civilization. 1963.


Xenophon. A Discourse upon improving the Revenues of the State of Athens. Tr. Charles Davenport. London. 1771.



1. Colchis a Fekete-tenger keleti végénél, a Kaukázustól délre, Örményországtól és Pontusztól szakra terült el.  A görög hitvilágban ez volt az Argonauták úticélja, Médea lakóhelye és a boszorkányság központja.  Sándor korában önálló állam volt.  Később sarcot fizetett Mithridatésznek és végül Róma tartományává vált

Fő kikötőjének víz alá süllyedt, majdnem ép házai még ma is láthatók, és a kirándulók tengeralattjáró utakon megcsodálhatják.